Elérhetőségeink

Postacím:
2463 Tordas, Erdőmajor 1/a
Telephelyünk:
2463 Tordas Petőfi u. 6
Tel: +36-30-346-1369

Bankszámlaszámunk:
57800105-10004438
Adószámunk:
18144150-1-07

TÉRKÉP

E-mail:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kapcsolat

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
elnök
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
programszervező
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
pénzügyi vezető

Hírlevél

Írjon nekünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Időpont: 2018. október 18., csütörtök, 19:00–21:00

Mindenkit szeretettel várunk Dénes Zoltán vetítő estjére! Zoli a tavasszal járt, és forgatott Kirgiziában Vidák Istvánnal. Korábban az ott készült fotóit mutatta meg nekünk. Most elkészült a film is!
Vidák István egy igazán érdekes életutat járó, és mesterséget folytató, színes egyéniség, aki bejárta a fél világot is. A film sok szép helyre is elkalauzol minket.
A vetítés ingyenes, támogatást jó szívvel elfogadunk! 



Vidák István az 1970-es évek elején tagja, majd aktív szereplője lett a később Nomád Nemzedéknek nevezett népművészekből, iparművészekből, írókból, zenészekből, építészekből, néprajzkutatókból álló csoportnak, akik a magyar néphagyományt és a tárgyalkotó népművészetet nem múzeumi látnivalónak tekintették, hanem azt feldolgozva ismét a mindennapi élet részévé tették. Az összefüggéseket, az újra alkotás során kívánták megérteni. Elkészítették a tárgyakat, megépítették a házakat, 
eljátszották a zenéket.
Feleségével, Nagy Marival együtt először Gödöllőn, majd 1982-ben, a Bánszky Pál kezdeményezésére megnyíló Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely felkérésére, miszerint irányítsák a szakmai munkát, Kecskeméten telepedtek le.
Vidák István eleinte kosárkötéssel, a fűzvessző fonással foglalkozott. Törekedett a régi mesterektől megtanult formák, technikák tökéletesítésére. Elsősorban használati tárgyakat készített. A nemez készítését, viszont már csak néhány mestertől lehetett megtanulni idehaza. Később sem szakadt el, a népművészet jelképrendszerétől. Eleinte talán hangsúlyozottabban, de később is vissza-visszatérően jelennek meg az életfák, sámándob motívumok és a nap. Ezen alkotásai úgy archaikusak, 
hogy közben mégis helyet találnak maguknak a XXI. században.
A kecskeméti műhely nemezei vitték be a műfajt a magyarországi 
múzeumokba és kiállítóterekbe: a Magyar Nemzeti Galériától, az 
Iparművészeti Múzeumon át a Műcsarnokig.
Mi a nemez?
Sokszor hangzik el egy technikai felfedezés vagy művészeti forma 
régiségét bizonyítandó, hogy már a régi rómaiak is… (görögök, kínaiak, szabadon választható: kinek-kinek kulturális irányultságának megfelelően). Van azonban egy anyag, technika, művészeti megjelenítési mód, amit ugyan megismertek a kínaiak, a görögök és a rómaiak is, de teljesen nem lett a sajátjuk. Annyira legalábbis nem, hogy a világ azt gondolja róla – tévesen, mint rengeteg más esetében – hogy ők fedezték fel. Ez nem más, mint a nemez. A fent felsorolt kultúrák legfeljebb a használati tárgyaik alapanyagát látták a nemezben, míg a közép- és belső-ázsiai nomád népek életének, kultúrájának alapját jelentette és jelenti a mai napig. Kevés olyan alapanyag van az emberiség kezében, ami 
egyaránt alkalmas apró használati tárgyak, ruházat vagy akár lakóházak készítésére is.